népit el fogyaszthasa, meg öletvén még a bölcsüben a férfiu gyermekeket
Minden nap követi hamiságát. és kegyetlenségit Nabugodonozornak, a ki jérusálem meg vételekor el fogatván sédéciás királyt gyermekeivel együt. meg öleté az gyermekeket az attyok láttára, és mágának a királynak a szemeit ki szuratá meg hagyván életét, agonosz lélek. eszerént öleti meg a gyermekeket a vétekel. és belsö képen meg vakittya az atyákot., hogy ne lássák. vagy ne érezék. gyermekek veszedelmét., és hogy meg ne segithesék öket a veszedelemböl.
Nabugodonozor sok gyözedelmi után, nagy kevélységel tére viszá órszágában., a jérusálemi rabbá tett ifiuságot maga elött vitette. mind gyözedelmének jelét. valamint ezt mondgya jérémiás proféta, és nem hagya ennek a nyomorult városnak nagyob keserüséget, mint azt. hogy meg fosztá kedves fiaitol; a melyet ez a proféta oly keservesen sirattya mindenek felet
Ez igy lévén, kedves fiam. ez az utálatos, a mint az irás mondgya. minden kevélyeknek királya, nagyob gyözedelemel nem kevélykedhetik az anyaszent egyház ellen., hanem az ifiaknak sokaságával akiket rabságaban tarttya avétek által., Es ez a szent Anya. semmin keservesebben nem siránkozik. mint kedves fiainak el vesztéseken., a kiket ez az ellenség el ragadgya tölle. ifiuságokban., némelyeket közüllök, a rosz erkölcs által, atöbbit más által. és tsak nem mindnyájokot a tisztátalan vétek által., ez olyan erös lántz, amelyel kegyetlensége alat tarttya öket. E szerént követi szüntelen valo dühöségit az ifiak ellen. még születésektöl fogvást., és még azoknak gyermekek ellen is, a mint ezt mondgya szent János a látásiban Cap. 12.
Végtire, ennek az ellenségnek, az ifiak ellen valo hadakozása oly valoságos dolog., hogy ugyan azon szent
(IV. Az Ifjak Kalauza: 78)